Belehalok

Refrén:
Kicsikét szűk a világ nekem,
Keresem benne még a helyem. 
Nem látom tisztán a holnapot,
Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok.
Félig telt poharak az asztalon, 
Ha úgy tartja kedvem néha beleiszom. 
Szólj rám, ha egyszer véletlen 
Összefutnánk egy másik életben.

BLR:
Volt, amikor azt hittem, hogy nincs, ami megállít,
De tudom, ha esik a magamfajta megázik.
Megbecsülöm már, hiszen hamar elillan a gyönyör
Hiába mászom ki, mindig jön ugyan az a gödör.
Felismertem már, meg is bántam hibáim.
Hiszem, hogy odafent, meghallgatják az imáim.
Úszom az árral és hiába látom messze a part.
Az éj leple alatt én csak tovább írom a dalt,
Nem tudom mi lesz majd, ha megunom az egészet,
De még ezt itt hagyom nektek, mielőtt lelépek.
Én a szívembe zárok mindenkit, ki megértett,
S hitt bennem, engem már csak ez éltet.
Eddig sem adtam fel a hitem, ezután sem fogom,
Akkor sem, ha becsúszik az élettől egy-két pofon.
Míg a szívem ver bármi lesz, sírni lesz is okom, 
Mindig ott lesz velem a papír, a toll, a mikrofon.

Refrén

Majka:
Emlékszem egész mást akartam ezelőtt 10 évvel,
Akkor még azt hittem bárkivel elbánok fél kézzel.
Kellett egy évtized, hogy rátudjak jönni, hogy ami meg fog ölni,
Az nem a többi ember, hanem az én központú rendszer,
Amit pont azért hoztam létre, hogy ne kerüljek trébe.
És nézd meg, mit adott most az Isten,
Mert semmim sincsen, összedőlt, minden megszűnt amiben hittem.
Kellet volna a sorstól egy büdös nagy pofon, ami akkorát csattan az arcomon,
Hogy eszembe se jut, hogy melyik a rossz út, valami kéz, ami visszahúz,
De nem volt senki, aki példát mutatott volna.
Apám régen elment, anyám meg mond meg minek is szólna,
Mikor úgy is tudja, a fia csak egy önpusztító barom
Ha kell 100 fokon égek és a véleményt mind leszarom.
És hiába van pénz a zsebembe, ha szálka vagyok a szemekben.
Nektek írtam a dalomat, úgyhogy jusson eszedbe, 
Mikor engem kritizáltok kicsit magadat is bántod,
Mert görbe tükröt mutatok neked, amivel saját magad látod.
Nem kell, hogy arról szóljon minden nóta mekkora raj vagyok.
Nem kell, hogy azt hidd, én bárhol bármit megkapok.
Tíz éve próbálok ugyanaz a srác lenni, de megváltozott a világ, én is megváltoztam, ennyi.

Refrén

Curtis:
Volt pár gondom mit sajnálom megéltem.
Igaz út, mit hamisra cseréltem.
Volt sok fájdalom, azóta elégtek
Angyalok követtek, imáik elértek.
Voltam rossz példa, szálka a szemekbe.
Égre nézek, rózsafüzér a kezemben,
 Mondták páran már: sohasem felednek,
 És ha nem leszek, akkor is szeretnek!
 Sokszor volt nekem is, hogy könny hullott a szememből,
 Mit magamnak hittem, kifolyt a kezemből,
 Csalódásban, fájdalomban mit is várhatnék,
 Isten vagy ördög előtt tiszta szívvel állhatnék!
 Nem voltam nagymenő, ki szinte mindent megtehet,
 Vagy gazdag család sarja, aki egy lapra feltehet
 Bármit, mert neki semmi sem számít,
 Kis koromtól kezdve csak a bűn, ami csábít!

 Ref.